24. fejezet

Imádom. – vette át nevetve a mikrofont Harry, majd egy puszit nyomott az arcomra. Füst lepte el a teret, mi pedig lassan leereszkedtünk a színpad alá. Mikor leértünk, egy kis vékony és szűk folyosón kellett kimenni az öltözőkhöz, ahol sminkesek és a különböző segítséget nyújtó emberek várták a fiúkat.

- Mindjárt mennem kell. Jön az Up all night! –mondta Harry.

- Oké, és remélem, tudod, hogy ti vagytok a legjobbak.

- Köszi, én is. – mosolygott elpirulva.

Én pedig mielőtt visszamentem volna a lányokhoz, gyorsan még egy szenvedélyes csókkal megjutalmaztam. Vigyorogva kísért vissza egy testőrszerű alak a nézőtérre. Páran ujjongva és sikongatva üdvözöltek a közönség soraiból, de egy-két olyan is akadt, aki gyilkos pillantásokat vetett rám. Szerencsére az utóbbi tényleg csak pár embert jelentett a majd’ tízezer fővel feltöltött csarnokban. Víta és Szilvi szinte a nyakamba ugrottak, mikor megláttak.

- Annyira aranyooooos! – nézett rám hatalmas vigyorral az arcán, Szilvi.

- Aha, szerintem is. – helyeselte Víta.

A koncert további részében, csak úgy, mint a többi lány is, ugrálva, énekelve, sikongatva élveztük a fiúk zenéjét. A két és fél órás műsor számomra fenomenális volt. Nem is tudom, hogy voltam-e valaha ilyen jó buliban. Mert ezt sok mindennek nevezhető. Koncert, buli, diszkó, mennyország. Körülbelül három óra elteltével ki is jutottunk a stadionból. Annyi ember készült elhagyni az épületet, hogy csak fél óra alatt értünk ki.

Harryt megcsörgettem, hogy kint vagyunk, erre azt mondta, hogy kerüljük meg az épületet, hátul várnak. Sajnos tíz percbe telt, de nem sajnáltam rá az időt. Hátul egy csomó öltönyös fazon várakozott. Egy luxusbuszból lépett ki éppen Liam, és szólt nekik, hogy ők odajöhetnek. Így tovább engedtek. Víta odament Liamhoz és átölelte, a fiú meg adott neki egy puszit.

- Menjetek fel a buszra, ott vannak a többiek.

- Oké. – mondtam Liamnek. Szilvi előre ment, Vítáék pedig a busz másik oldalán beszélgettek.

Nem is tudom, hogy most pontosan mi van köztük. Na majd megkérdezem, de úgy is elmondja, ha akarja. Szilvi leült az egyik kanapéra. Louis, ahogy észrevette oda ment a lányhoz. Tátott szájjal néztem végig a mindennel felszerelt járművet. Eszméletlen jól nézett ki. Az ablakokból ki lehetett látni, viszont kívülről sötétítettek voltak. Harry a busz hátuljában lévő szobában feküdt. Köszöntem Niallnak, meg Zayn-nek, majd becsuktam magam mögött az ajtót. Harry olvasott valamilyen könyvet. Beleültem az ölébe és megnéztem a borítót. Ben Elton Meltdown című könyve volt.

-  Louisé, csak belenéztem. – mondta.

- Örülök, hogy egy kicsit kultúrálódsz. – mondtam cinikusan, mire szomorúan nézett, én meg vigasztalásképpen megpusziltam az arcát. Majd letettem magam mellé a könyvet.

- Igazából nagyon jól éreztem magam. És romantikus volt, ahogyan megkérdezted mindenki előtt, lennék-e a barátnőd.

- Csak szeretném, ha örökre emlékeznél rá.

- Azt az estét, mikor először megkérdezted, soha nem fogom elfelejteni. – néztem a szemeibe.

Harry magához szorított és édesen megcsókolt. Ez a csók több volt, mint amikor a színpadon álltunk. Mert ez a csók csak kettőnkké volt. De őszintén szólva soha nem hittem volna, hogy velem ilyen történhet. Utána odafeküdtem az ágy másik oldalára, fejemet a párnának támasztva.

- Megyünk ma valahová? Csak a busz miatt kérdezem.

- Igen. Fél óra múlva.

- És mégis hová és mi is? – meredtem rá döbbenten.

- Igen, úgy terveztük. Ti is.

- De nincs is cuccunk. – tártam szét a karom. – A neszesszer, a tiszta ruhák. Az alsóneműk. És a… - folytattam volna a sort, de Harry fölém hajolt és ajkait az enyéimhez érintette.

- Nyugi, két bőrönddel hoztunk. Mindannyitoknak. A stylistunk pakolt. Meg, Lara, az egyik asszisztensünk. Nagyon kedves néni. Profik mind a ketten. Minden szükséges dolgotok megvan.

- És mennyi időről lenne szó?

- Pár hét. Olyan öt-hat. Nyugi, csodálatos helyekre megyünk.

- Hat hét a mennyországban. – gondolkoztam hangosan. Azt hiszem ennél szerencsésebb már nem is lehetnék.

- Aranyos vagy. – mondta Harry, majd megsimította az arcom.

- Fiatalok, indulunk. – nyitott be egy néger, kövér, tök szimpatikus férfi. Tipikus testőr alkata volt.

- Köszi, Jerry. – szólt Harry.

- Kimegyünk a többiekhez? – kérdeztem.

- Aha, gyere. – megfogta a kezemet és kisétáltunk a konyharészhez.

 Niall Louis hasán aludt. Szilvi, Víta tévét nézett. Liam meg Zayn sakkoztak (?). Töltöttem a csapnál egy pohár vizet, aztán csatlakoztam a csajokhoz. Azt hiszem, hogy ez egy hosszú út lesz.

A sötét éjszakéban csak néhány lakhelyen sütött be gyéren a lámpaoszlopok fénye. Miután vége volt az Édes november című filmnek, gyorsan elmentem lezuhanyozni meg fogat mosni. Mikor felvettem a pántos hálóingemet, Harry odajött hozzám, szintén pizsamában. Vannak fura szokásai, például, hogy szeret meztelenkedni, de az a törölköző, mint pizsama már tényleg nagyon vicces volt. Szerintem, ha elalszik, öt perc után kienged a kötése. Mind egy.

- Alszunk? – kérdezte suttogva, mert idő közben a többiek is elmentek a tollas bálba.

- Igen. – súgtam a fülébe, majd átkarolta a derekamat és az egyik szélesebb ágyra passzíroztuk be magunkat. Mert inkább ne férjünk el, minthogy külön kelljen aludni. Érdekes felfogás.

Egy „Jó éjszakát” csók után, Harry karjaiban nagyon hamar elaludtam.

***

Az elmúlt két napon végig utaztunk. Egy-két helyen álltunk csak meg nézelődni, vásárolni, ilyesmi. Elég fárasztó ennyit buszozni, de a kényelem miatt simán bírjuk. Ma este lesz a fiúk első fellépése a következő turnéidőszakból, ezért már reggel készülni kezdtek. Sokat énekeltek a buszon és néha még mi is beszálltunk a dalokba. Ebéd előtt volt egy táncpróbájuk Liverpoolban, aztán kajáltunk, délután pedig gőzerővel készült a hajuk, a ruhájuk meg egyéb részletek. Így mi a lányokkal vettük az alkalmat és megnéztük a várost. Nagyon sokat sétáltunk és vásároltunk is. Tetszettek az épületek, meg a környezet, örültem, hogy láthattam.

Fél hatkor visszamentünk a szállodába, ahol átmenetileg volt a szállásunk és egymás haját és sminkjét megcsináltuk. Szilvi egy lila toppot, egy fehér nadrágot és hozzá illő magassarkút vett fel. Víta az egyik piros, térdig érő egybe-szoknyáját, fekete tűsarkút és kivasalt hajat választott.  Azaz kivasalta a haját, nem parókát viselt. Én felvettem az egyik fehér, mell alatt öves ruhámat, masnis magassarkút és begöndörített hajam elején pár tincset hátrafontam.

Fél nyolcra útra készen voltunk. Megint az első sorba kaptunk jegyet. Koncert előtt sajnos már nem tudtunk a fiúkkal találkozni, de a műsor teljesen kielégítő volt. Mikor megláttam a színpadon Harryt, egymásra mosolyogtunk, aztán a Stand up! – pal meg is kezdődött az este.