10. fejezet
- Hallasz? Jól vagy? - keveredtek a hangok a fejemben,
miközben éreztem, hogy teljesen átázott a ruhám, és hallottam, hogy az
esőcseppek verdesik az ereszt.
- Ö, igen, azt hiszem.
- Lezuhantál a tetőről. Mégis mi a fenét kerestél ott?
Részleteztem Harrynek a részleteket, aztán eszembe jutott,
hogy kezdek teljesen átfagyni. Dideregve ültem ott a medence partján, miközben
már patakokban folytak a könnyeim. Nem tudom, meddig lehettem a vízben, de
hosszúnak tűnt.
- Kiara, te vacogsz.
- Ne haragudj, nem akartam, hogy így alakuljon. - meg se
értettem a szavait, csak mondtam és mondtam, mire hirtelen megfogta a kezem és
felálltunk.
Mélyen a szemeimbe nézett, majd közelebb húzott magához és
átkarolt. A teste melegséget árasztott, bár ő is vizes volt, mert időközben
elázott az esőben, és persze a medencéből is kihúzott. A sírás közepett kis
boldogság fogott el, mert a karjaiban biztonságban éreztem magam.
- Hol vannak a többiek? - kérdeztem.
- A stúdióban. De valakinek itt kellett maradnia, mert az az
Edina képes lett volna bekamerázni a házat belülről is, ha nincs itthon senki.
- a kedvemtől függetlenül elnevettem magam, majd szinte suttogva a fülébe
mondtam, hogy köszönöm.
A következő pillanatokat csak nagyon nagy döbbenetemben
tudom felidézni, de ami biztos, hogy sosem felejtem el. Harry egy mosolyt
varázsolt az arcára, majd hirtelen megcsókolt. Nem tudom, hogy ő- e engem, vagy
én őt, de ez nem is számít, a lényeg az, hogy megtörtént. Mind a ketten ott
álltunk, szétázva és egymás karjain csüngtünk. Az egész annyira meglepett, hogy
amikor véget ért a " dolog " , én is elmosolyodtam, majd nyomtam az
arcára egy puszit. Pár perc múlva arrébb álltunk egymástól. Akkora már tudtam,
hogy biztosan megfáztam, úgyhogy a vizes ruhám már nem nagyon érdekelt.
- Adok bent hajszárítót, törölközőt, meg ilyeneket, ha
gondolod. - vakargatta meg a tarkóját Harry.
- Oké, az jól jönne. - néztem le a cipőorromra, amit már
teljesen ellepett az ár. Bementünk a házba, majd Harryvel felmentünk a fürdőbe.
Amikor beléptem az ajtón, eléggé elbambultam. Egy hatalmas tükör volt velem
szemben, ami előtt egy pezsgőfürdő állt. Majd elnéztem balra: egy nagy szauna,
mellette egy zuhanyzó, ami felett egy hordó van, és mikor meghúzzuk a kötelet,
kiömlik belőle a hideg víz. Érdekes lehet. Minden szegletéből az a szó
sugárzott, hogy ez nem egy hétköznapi fürdőszoba.
- Tessék hajszárító, a szekrényben pedig találsz törölközőt,
és ha gondolod, tudok adni egy pulcsit.
- Igen, köszi, gondolom. - mosolyogtam rá csillogó
szemekkel. Igazából csak most tudtam felfogni a dolgokat. Egy híres banda
villájában vagyok, elázva, a fürdőszobában, nem mellesleg nem egyedül. Ráadásul
most, azaz körülbelül öt perce csókolt meg egy édes srác. És ez a srác Harry.
Magamban nevetgéltem, nem igazán érdekelt, hogy mit is gondol most rólam. Én a
történtek ellenére, ( gondolok itt Edinára, meg ilyenek ), tényleg vidám
voltam.
- Egyébként, - szóltam Harrynek. - Edinával mi lesz?
- Hát szerintem, ha hazajönnek a srácok, akkor átmegyünk
hozzá, vagyis hozzád és kitesszük az utcára.
- Uuuu, az jó lesz. Nagyon köszönök mindent, de komolyan.
- Megérdemli. - zárta le idegesen a témát. Én meg elkezdtem
hajat szárítani. Csak egy baj van, ha a " barátnőm " rájön, hogy nem
vagyok otthon, kiveri a hisztit és szerintem ismét egy újság címlapján fogunk
kikötni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése